2019 augusztus 14.

Magyaros siker Spanyolországban – Egedi Gábor és a Catalunya ismét megcsinálta!

Két szezont töltött el a Catalunya női csapata a spanyol második vonalban, azonban jövőre az Egedi Gábor irányította együttes már az első osztályban fog szerepelni. A magyar tréner a siker titkáról nyilatkozott oldalunknak.

Fotó: Josep Arnau/Atelier Photo

vizipolo.hu: – Két szezon telt el azóta, hogy feljutott a Catalunya a spanyol másodosztályba, de ősztől már az első osztályba fogtok szerepelni. Milyen volt az elmúlt szezon a csapat számára, elvárás volt a feljutás?

Egedi Gábor: A tavalyi szezonban újoncként végeztünk a harmadik helyen. Az alap koncepció nem változott, hogy minél több saját nevelésű játékossal megcélozzuk a feljutást. Ennek megfelelően lépdeltünk előre a ranglétrán, és bár végig kiegyenlített játékot mutatva tudtunk nálunk jegyzettebb, nagyon rutinnal rendelkező csapatokat megelőzni, a bajnok Boadilla elleni hazai döntetlen “csak” a második helyre volt elegendő, de a belső problémák miatt eltűnő Moscardo csapata helyett, végül egyenes ágon jutottunk fel. Így meglett annak a munkának a gyümölcse, amiért négy éve dolgozunk.

Személyesen azért jelent sokat a feljutás, mert mikor elkezdtük ezt a projektet, nem sokan hittek benne, kivéve a lányokat és szüleiket. A folytonosság megfigyelhető volt minden évben és ezt a sikert olyan játékosokkal sikerült elérni, akik nagy többségében nálam kezdték a vízilabdát. A legfontosabb, hogy a lányok elhitték, hogy véghez tudják vinni a célkitűzéseket és láttak, hogy a befektetett munka meghozza a gyümölcsét.

– Milyen nehézségekkel kellett szembenézned a szezon során?  És végül, Te, hogy élted meg a feljutást?

E. G.: A szezont egy 18 fős kerettel kezdtük el, de a végére már a serdülő csapat kapusát is be kellett állítanom mezőny játékosként, mert annyira elfogyott a gárda. Ebben közrejátszottak adminisztrációs problémák, sajnálatos sérülések, személyes problémák. De mivel nem félek az utánpótlás játékosok szerepeltetésétől, ezeket a problémákat megoldottuk házon belül, de törvényszerűen egy 17 éves átlagéletkorú csapatban, ahol például 15-16 éves játékosok is főszerepet kapnak, a tapasztalat és a rutin az ami a legjobban hiányzik. Ennek hiánya érezhető volt az éles meccseken, de a folyamatos fejlődés megfigyelhető volt minden játékosnál. Nagyon büszke voltam, hogy ennyire fiatal játékosok, mennyire gyorsan tudtak felnőni a feladathoz.

– A klubvezetés gratulációja sem maradt el, gondolom…

E. G.: Természetesen mindenki nagyon boldog és elégedett, hiszen senki sem gondolta, hogy a nulláról ennyire gyorsan sikerül a legmagasabb osztályba jutni. Ezzel a feljutással azon kevés klub köze tartozunk, akik férfi és női csapatot tudnak delegálni a legmagasabb osztályba.

Fotó: Josep Arnau/Atelier Photo

– Nyáron volt egy kis idő kipihenni a szezon közbeni fáradalmakat?

E. G.: Mivel a teljes női szakágért felelek, az utánpótlás bajnokságok miatt a szezon elhúzódott egészen júliusig. De így augusztusban mind nekem, úgy a játékosoknak is van ideje pihenni, hiszen a Magyarországon megszokott augusztusi előszezon nem ismert dolog Spanyolországban. Ott a csapatok augusztus végén kezdik meg a felkészülést. Így nekem is van időm hazalátogatni a családdal, amibe azért megpróbálok egy kis vízilabdát is belecsempészni, néhány csapat meglátogatásával. Hiszen továbbra is hiszem, hogy rengeteget lehet tanulni a magyar szakemberektől, és ennek a spanyol-magyar vízilabdának az egyveleget próbálom megvalósítani munkám során. De természetesen ilyenkor család az első, most ők vannak a főszerepben.

– A jövő, hogy néz ki a Catalunya szemével?

E. G.: Természetesen újonc csapatként nem lehet más célunk, mint a biztos bentmaradás. Ehhez mindenféleképpen szükségünk van egy-két új játékosra.

Viszont törvényszerű volt, hogy a tehetséges játékosok másoknak is szemet szúrnak, így sok piacképes játékosunk több megkeresést is kapott. Bár ezen játékosok nálam kezdtek el vízilabdázni, sajnos még ott tartunk, hogy nem tudjuk felvenni a versenyt egy-egy európai kupában induló csapattal, így a legtehetségesebb utánpótlás válogatott játékosok közül ketten másik csapatnál folytatják. De rajtuk kívül szinte sikerült együtt tartani a gárdát, és hozzájuk igazolni, első osztályú múlttal rendelkező, tapasztalt játékosokat. Közülük ki kell emelnem az egri csapatból érkező, volt magyar utánpótlás válogatott kapust, Horváth Annát, akinek a rutinja és hozzáállása is előre fogja vinni a csapatot. Összességében megpróbáltam egy olyan keretet kialakítani, ami azon játékokra épül, akik kiharcolták a feljutást, olyan első osztályú játékosokkal kiegészülve, akik hisznek a munkában. Olyan játékosokat akartam a csapatban, akik nem csak a meccsen, hanem minden edzésen meghalnak egy kicsit magukért, a társaikért és a csapatért. Mert az elvégzett munka fog minket előre vinni. Azt gondolom ez az egyetlen esélyünk az első szezonunkban, a legfelsőbb osztályban, hogy elérjük célkitűzéseinket, ami egyelőre nem lehet más, mint megragadni hosszútávon az első vonalban.



Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Kapcsolódó cikkek