MTI/Bodnár Boglárka

Mint ahogy már írtuk róla, Belgrádban a sportág történetében először a férfi Európa-bajnokságot 25 méter hosszú pályán rendezik meg és különvált a női és a férfi torna is.

Jubileum is lesz, hiszen a vízilabda Európa-bajnokság századik évfordulóját ünnepli, mivel az első tornát 1926-ban Budapesten rendezték meg, akkor még az úgynevezett „nagy bajnokságok” részeként, amelyek együtt zajlottak az úszó- és műugróversenyekkel.

Eddig 36 férfi Európa-bajnokságot rendeztek meg, és a 37., belgrádi kiírás iránt óriási az érdeklődés. Nem véletlenül: Belgrád 2016-ban világrekordot állított fel, amikor a korábbi Kombank Arénában 18 473 néző volt jelen a Szerbia–Montenegró döntőn, ahol Szerbia megszerezte harmadik egymást követő Európa-bajnoki címét.

A férfi mezőnyben Magyarország volt az első, amely átlépte a 2000 lőtt gól határát (összesen 2184). Szerbia és Olaszország egyre közelebb jár ehhez a rekordhoz (1823, illetve 1839 gól eddig).

Szerbiát három győzelem választja el attól, hogy második csapatként elérje a 150 Európa-bajnoki győzelmet, Magyarország után, amely eddig 176 győzelmet számlál.

Az egyéni érmek számát tekintve Filip Filipović (Szerbia) áll az élen, összesen 8 éremmel, köztük 6 arannyal, ami szintén rekord. Rajta kívül még négy szerb játékos nyert öt-öt bajnoki címet: Slobodan Nikić, Duško Pijetlović, Andrija Prlainović és Živko Gocić. Nikić, Pijetlović és Prlainović összesen 7-7 érmet szereztek.

Egy másik, szintén 8 érmes játékos a magyar Kásás Tamás, akinek mérlege 2 arany, 2 ezüst és 4 bronzérem.

A European Aquatics Év vízilabdázója címet az öt legkiemelkedőbb játékos egyike nyeri el: Álvaro Granados (Spanyolország), Krisztián Manhercz (Magyarország), Stilianos Argiropulos (Görögország), Bernat Sanahuja (Spanyolország) és Dušan Mandić (Szerbia).
A díjat az Európa-bajnokság ünnepélyes megnyitóján, január 9-én adják át.