Az év legemlékezetesebb vízipólós mondatai

(MTI Fotó: Czagány Balázs)

“Nem feltétlenül mindenki bízott bennünk, talán bennem sem mindenki bízott. Ez nem probléma, álltuk a próbát. A játékosok szerintem nagyon jók, megérdemlik, hogy ott álljanak a dobogó második fokán, semmi szégyenkeznivalónk nincsen.”

(Märcz Tamás újságírók előtt az elvesztett vb döntő után)

„Csalódás az ötödik hely, mert ezzel a játékkal lehet, hogy az amerikaiakat nem, de mindenki mást meg tudunk verni. Egyébként úgy gondolom, őket is meg tudtuk volna szorítani. Azonban, ezek szerint ez a csapat még nem érett arra, hogy egy világversenyen sorozatban hat-hét meccsen veretlen tudjon maradni. De az amerikaiakon kívül a többiek sem. Ha megnézzük az elmúlt három világversenyeken, rajtuk kívül senki sem volt, aki vereség nélkül tudott volna eljutni az amerikaiak szintjére. Sajnos mi sem.”

(Bíró Attila az 5. hely megszerzése után a női vb-n) 

„Nem feltétlen a védekezésen múlt ez a meccs. Persze kellett az is, de egy jó kapusteljesítmény és támadójátéknak is kellett lennie, hogy végül megnyerjük ezt a találkozót. Nem úgy éreztem, hogy az egész meccsen domináltunk. Azt éreztem, hogy az első és a maásodik negyedben a Dubrovnik kontrolálja a játékot, utána sokkal aggreszívebbak lettünk. Ez volt az álom, hogy mindent nyerjünk meg és ez most teljesült.”

(Cseh Sándor a vizipolo.hu-nak, miután 10-5-re legyőzték a Jug Dubrovnikot a Bajnokok Ligája döntőjében)

„Ha a közönség azt szeretné, hogy ne folytassam, nem lehet annyira fontos, hogy én mit képzelek a helyzetről. Ha érzékelem, hogy a csapat egy nem magas szinten jegyzett ellenféllel szemben nem játszik jól, csak nehezen nyer, mentem volna az elnökhöz. Az eredmény elfogadható lenne, mert Svájc és Portugália megelőzhet, de voltak halványabb eredmények. A kapitány lehetett volna önkritikusabb. Amikor Londonban ötödikek lettünk, és hazajöttem, nem vártam meg, hogy az elnök milyen jövőt tervez, eldöntöttem, hogy nem folytatom. Megnéztem az elnökség névsorát, és úgy voltam vele, hogy ezek azért engem ne váltsanak le.”

(Kemény Dénes a delmagyar.hu-nak nyilatkozva, mielőtt Berd Storck távozott a válogatottt éléről)

„Az utóbbi időben megpróbáltam háromszor-négyszer, de fölé ment, a legjobbkor ment be. Nincs különleges technikája, és nincs különleges időpontja sem, néha így jön, néha meg nem. Nem tudom megmondani, miért. Edzésen egyszer-kétszer kétszer eszembe jut, lövök egyet, de ha gyakorolnám, szétmenne benne a vállam. Egyszer el lehet sütni egy meccsen, ennyi pont elég, aztán vagy bejön, vagy nem.”

(Hosnyánszky Norbert újságírók előtt a vb elődöntőben csavart gólja után)

„Szeretném megköszönni ennek a rengeteg embernek, hogy nemcsak most ezen a héten, de 15 éve ekkora szeretetet kapunk tőlük. Csak ezért indultunk el a vb-n, mert szerettünk volna Budapesten játszani. Azt hiszem, nem volt egy rossz ötlet… Egyébként minden meccsen elfáradtunk, akármennyire is könnyű meccsek voltak, úszni kellett, lábtempózni kellett, igyekezni kellett. Örülök, hogy örömet szerezhettünk sok embernek”

(Kásás Tamás, miután a Millenniummal megnyerték a Masters vb-t)